szombat, január 02, 2010

Otthoni karácsony

Még a nyáron eldöntöttük, h a tavalyival ellentétben otthon ünnepelünk a szeretett családdal. Dec 21-29-re szólt a jegyünk, és az induláskor 3 órát késtünk, Heathrow-n szobrozva vártunk a Britishre, hogy kitalálják az időjárási viszonyok miatt, vajon akkor fel tudunk-e szállni, és hogy milyen géppel. Éjfél után meg is érkeztünk Ferihegyre, 9 helyett. De nem panaszkodom, csak így indult. Aztán le Szegedre, kedves barátlátogatás és babanézés, merthogy már abba a korba léptem én, mikor minden barátném szül...és meg kell hagyni, csinos lányok jönnek világra, a kis Nórival az élen. Könnyem is csordult, várhatóan.
És haza Szénára, család, szeretgetés, babanézés: az ikrek, unokaöccsök-Peti és Botond- újra szívükbe zártak a kezdeti bizalmatlanság után. Most először nem akartam visszajönni nagyon, maradni lett volna jó...még kicsit. Szentesti civakodás, kibékülés Nórival, az enyémmel, az izgulás, mindenki örül-e majd az ajándékoknak, vajon jól találtam-e el...Majd vissza Pestre, jegygyűrű elvesztési pánik 29-én, majd szilveszter napi megtalálása, fogorvos, legközelebb én is elmegyek most már 20 év után egy kontrollra, és tálán tömésre is, ki tudja. Finom házi koszt mindenütt, mézeskalács, magyar dió, paprika, pálpusztai, magyar táj magyar ecsettel..., és 30-40 Celsius fok hőmérséklet-különbség mínuszból pluszba. Őzek a réten, koszos Nyugati-pályaudvar, a kivilágított Pest-Buda látkép madártávlatból, felszálláskor.
Hát igen, utazunk, utazunk, innen haza, majd vissza londoni ottnonunkba...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése