magassarkúban is lehet bringázni, látom néha, de akkor úgy nézel ki, mint egy kacsa
holnap repülünk
vár a finom húsleves
szerda, március 25, 2009
péntek, március 20, 2009
Amiről lemaradunk: zene, ruha...(szabadasszociáció: "a kultúra úgy hull le rólam, mint másról ruha a boldog szerelemben")
Ma volt az a nap, amikor elhatározásomat-miszerint B.-t felöltöztetem nekem tetsző utcai ruhákba, amibe nehezen, de belement- kivitelezzük. Bringás gönce van sok, jobbára csak az van rajta, de egyéb...A cél az Oxford strről a Westfield bev.kp.ra módosult kliensem férjének délelőtti javaslatára, ami talán most EU legnagyobb ilyen kp-ja...ha jól mondom, de most azé se nézek utána, jah, és múlt év végén nyílt. Dolgoztam 2-ig, B. "felvett", elhozta a reggeli szendvicseim, amit otthonhagytam, "bedobtuk" a Battersea erőmű előtt a Temze-parton, százágra sütött a Nap, majd elbringáztunk Shepherd's Bushhoz a Westfieldhez. Sajnos lecsúsztunk arról, h kb 3-4 óra alatt (ennyi állt rendelkezésünkre, mert 8tól neki "munka vacsorája"volt) vegyünk neki egy tavaszi dzsekit v zakót, egy farmert, esetleg pulcsit, cipőt...de a kabit találtam a legfontosabbnak, azt a legnehezebb venni, így csak azt néztük. Hát egy k@rva darabot nem találtunk, ami nem 200 fontnál kezdődött volna, mert olyan volt, pl. Armani ésatöbbi, de az eggyel a mi árkategóriánk felett van. Szal, ami méretben, színben, anyagban, szabásban megfelelt volna, az nem volt. A Zaraban majdnem megvettünk egy fekete kis kabátot, végső elkeseredésünkben, de egyrészt fekete, neki jobban állna vmi sötétszürke (én járok mindig feketében, a dark side én lennék), másrészt, mintha túl rövid fazon lenne, nem tudom, nah, nem az az ollé, ez az! Jah,volt itt egy sötétszürke zakó-kabát, tavaszi fazon, az tök jó volt, de nem a méretében :(. H&M-ben otthagytunk szintén egy tök jót, szürkét, csinosat, csak 54-esig volt méret, neki 56-os kellene, mivel magas, és hosszúak a kezei. Egy csomó helyre bementünk, Next, M&S, Lacoste, GAP, minek sorolom, végigjártuk a kínálatot-de mindenütt uaazok a sz@rok vannak, a felső határ 100 píz volt, de így nem fért bele-és persze: "nem jó ez a zseb, túl ilyen, túl olyan..." OMG
Aztán, tegnap el akartam menni Barabás Lőrinc koncertre, olvastam, hogy van, de B.-vel le se beszéltük, és nagyon sokáig dolgozott, ma el mennék a Fabric-ba, Plump DJs-re, Beatmonkeys is lesz, Goldie (:), muhahha, aztán, nem...B. nem jön, én nem szervezkedtem előre, áffffpfhhh, pffffhhhh, egyedül meg nincs kedvem-amúgy Plump DJs lesz az A38-on, amikor otthon leszünk, de én nem tudok majd menni, pfhhh
Mi még: jah, alig voltam néhány kultúr programon ebben a városban, ami elég nagy gyász, pl. ebből is kimagasló a Robert Capa kiállítás volt a Barbican Centre-ben, amire B. vitt el, de az nagyon szuper volt, azért ez összességében elég ciki.
Annál többet kerékpározom viszont, és az Abbey Park temető még mindig a number one-ok között van.
És remélem, h Nóri nem hordta el az egyedi szabásos, fekete, zibis, vagánykis szövetkabátom...de asszem, h igen :(
Nah, ennyit az "életfontosságú" dolgaimról.
Aztán, tegnap el akartam menni Barabás Lőrinc koncertre, olvastam, hogy van, de B.-vel le se beszéltük, és nagyon sokáig dolgozott, ma el mennék a Fabric-ba, Plump DJs-re, Beatmonkeys is lesz, Goldie (:), muhahha, aztán, nem...B. nem jön, én nem szervezkedtem előre, áffffpfhhh, pffffhhhh, egyedül meg nincs kedvem-amúgy Plump DJs lesz az A38-on, amikor otthon leszünk, de én nem tudok majd menni, pfhhh
Mi még: jah, alig voltam néhány kultúr programon ebben a városban, ami elég nagy gyász, pl. ebből is kimagasló a Robert Capa kiállítás volt a Barbican Centre-ben, amire B. vitt el, de az nagyon szuper volt, azért ez összességében elég ciki.
Annál többet kerékpározom viszont, és az Abbey Park temető még mindig a number one-ok között van.
És remélem, h Nóri nem hordta el az egyedi szabásos, fekete, zibis, vagánykis szövetkabátom...de asszem, h igen :(
Nah, ennyit az "életfontosságú" dolgaimról.
szerda, március 18, 2009
Pontosan 1 éve ezen a napon
érkeztem ebbe az országba úgy 1-2 között délután, Anna kijött elém a reptérre, lecuccoltunk, első utam pedig a Clissold parkba vezetett Manor Housenál...
1 év... azóta nagyon sok minden történt
Mostanában állandóan az időre gondolok, folyamatosan, a jelenre és a jövőre, csak az időre magára, hogy "van", de ezt majd később kifejtem.
1 év... azóta nagyon sok minden történt
Mostanában állandóan az időre gondolok, folyamatosan, a jelenre és a jövőre, csak az időre magára, hogy "van", de ezt majd később kifejtem.
péntek, március 13, 2009
Megvolt az első balesetem
Remélem egyben az utolsó is. Szerdán történt, reggel, munkába menet. Egyszer csak keresztbe vágta az utam egy fehér kocsi, én meg nem tudtam megállni, mert jó gyorsan haladtam, lassan reagáltam, így belementem. Kisodort, esés, bicikli el. Egy nyugis útszakaszon volt, se lámpa, se semmi, a másik sávban lehetett mögöttem, mivel én a buszsávban voltam, nyilván, vagy fingom sincs, olyan hirtelen történt. Semmi bajom nem lett, néhány karcolást leszámítva, meg a jobb kezem hüvelykujját, ami jól meghúzódott, majd feldagadt a tenyeremmel együtt, és persze még néhány napig olyan lesz. Ahogy elestem, rögtön megáll két biciklis mellettem, felsegítettek, felrakták a láncom, megnéztük a kezem, majd a sofőr is előkerült, azzal a szöveggel, h látnom kellett, persze, neki kellett volna várnia még két másodpercet, hogy elhaladjak, és nem 90fokban bekanyarodni balra, tökéletesen lehetetlenné téve a helyzetem. Nah mindegy. Jól megijedtem, kapkodtam a levegőt, de rögtön visszaszálltam, és mentem dolgozni. Azt mondták, hogy fel kellett volna írnom a rendszámát, meg elkérni a szemtanúk telefonszámát, és jelenteni, de persze, ki gondol erre. Pl. ha vmi komoly baja lesz a cangámnak, nyilván, de mivel nem lett, csak minél gyorsabban el akartam hagyni a helyet, meg voltam illetődve. Most is bringázom, de most óvatosabban megyek, mert nem tudok jobb kézzel fékezni (hátsó fék) az ujjam miatt. Ezért Bence mosta meg a hajam szerdán és próbálta összekötni copfba, de az nem ment neki, hogy ez milyen vicces! Azzal ugrattam ezután, hogy fesse ki a körmöm ma, azt mondta, az menni fog, úgyhogy kíváncsi vagyok:).
Most este meg átmentünk volna Ferenckéékhez vacsorázni, de sajnos nem tudunk, mert Bence lebetegedett, úgyhogy most pihen. És ma vagyunk fél éve együtt...! Lehet, ebbe betegedett bele, szegény...:)
Most este meg átmentünk volna Ferenckéékhez vacsorázni, de sajnos nem tudunk, mert Bence lebetegedett, úgyhogy most pihen. És ma vagyunk fél éve együtt...! Lehet, ebbe betegedett bele, szegény...:)
kedd, március 10, 2009
ÚJ BEJEGYZÉS-KLIKK
Temze-part meg egy horror film: a 'Them'
Minden nap a Temze mellett tekerek el munkába menet és vissza a Chelsea-bridge felé. Valamikor egy hete suhant át rajtam a mindennapos rutin otthonosságának érzése. Olyan furcsa volt. Rászoktam, hogy az utolsó szakaszon rákanyarodok a széles járdára, aminek a vége bicikliút is, és tulképpen sok bringás használja, kényelmesen elférnek ketten is egymás mellett, nekem azért kell, mert így sokkal jobban látom a Battersea erőművet, ahogy elhajtok előtte, itt mindig lassabban is megyek. Ez a szakasz enyhe kanyarjával a Tömörkény gimi előtti Tisza-partra emlékeztetett akkor, hirtelen, meglepett, "boldoggá" is tett és hiányt is okozott. Otthonossá válik a város lassan, barátivá, megszeretem... és mégsem olyan, mint otthon és mégis, és mégse...Aztán néha mosolyogva összebiccentünk ugyanazokkal a szembejövő futókkal és bringásokkal, ha találkozunk...
Erről annyira sok kedvem nincs írni, de mivel szétakasztott, gyorsan körmölök ide vmit róla, hátha megszabadulok attól, hogy "kísértsen".
Nah, a mostani kliensem, akivel dolgozom, egy kozmopolita művésznő volt vmikor, anyanyelvi angollal, franciával, némettel, olasszal, hollanddal, hogy csak pár nyelvet említsek a repertoárjából, súlyos balesete után mostmár csak quantumfizikával, olvasással tud foglalkozni, vesztemre mutatott nekem egy horrorfilmet, egy napos délelőtt, tegnap. Max másfél óra volt. Merthogy IGAZ a sztori.... 2002-ben? Romániában történt...hát nem fogom túlrészletezni, mert rosszul vagyok tőle még mindig. Egy fiatal francia pár egy francia tanárnő és író férje Romániába költözik a semmi közepébe egy nagy öreg házba, erdő körülöttük, how romantic! Egy este hangokat hallanak és elekezdődik a hajsza...blablabla...a házban, az erdőben.... A végén sérülten menekülnek üldözőik elől egy alagútrendszerben, bocs, már elvesztették egymást (persze), a férj követi a felesége hörgő, sikító hanjait és a fényeket...majd odaér, a felesége arccal a földön fekszik, fojtogatják, egy alak ül rajta a másik zseblámpával világít, mindketten GYEREKEK, BASZKI, GYEREKEK! "Let us play!" mondja a zseblámás kissrác a férfinak. A férfi leüti az egyiket, a másik elkezdi mondani, hogy erre, erre, kövessék őt, mutatja a menülő utat. Majd másznak fel egy magas létrán a csatornában még mindig, elöl a nő, utána a gyerek, utána a férj, a legfölső lépcsőfok előtt lerugja a férj lábát a kissrác, az leesik, vki elhúzza...a nő fut, mászik, kiér az alagút végére, fény, ahol rácsok vannak, látja az autókat elmenni, autópálya, gyorsforgalmi, v mittudomén, sikít, stb, majd eltűnik a nyílásban... 5 nappal később találja meg a rendőrség a holttestjüket...Elfogják az elkövetőket legfiatalbbjuk 10 !!! a legidősebb 15 éves!!! WTFWTFWTF..., nah, ennyit a megtörtént esetről. Óh, igen, a film eleljén, megölik egy kocsival balesetet szenvedett anyát és lányát, este volt akkor is, eső, az erdőt átszelő úton történt. Tudom én, hogy sok szar van a világban, de ha lehet, elkerülöm. Ezek a román gyerekek ebben a pillanatban is lélegeznek, beszélnek, esznek, vannak, azt mondták, hogy "Nem játszottak volna velünk!" A film címe: Them.
Erről annyira sok kedvem nincs írni, de mivel szétakasztott, gyorsan körmölök ide vmit róla, hátha megszabadulok attól, hogy "kísértsen".
Nah, a mostani kliensem, akivel dolgozom, egy kozmopolita művésznő volt vmikor, anyanyelvi angollal, franciával, némettel, olasszal, hollanddal, hogy csak pár nyelvet említsek a repertoárjából, súlyos balesete után mostmár csak quantumfizikával, olvasással tud foglalkozni, vesztemre mutatott nekem egy horrorfilmet, egy napos délelőtt, tegnap. Max másfél óra volt. Merthogy IGAZ a sztori.... 2002-ben? Romániában történt...hát nem fogom túlrészletezni, mert rosszul vagyok tőle még mindig. Egy fiatal francia pár egy francia tanárnő és író férje Romániába költözik a semmi közepébe egy nagy öreg házba, erdő körülöttük, how romantic! Egy este hangokat hallanak és elekezdődik a hajsza...blablabla...a házban, az erdőben.... A végén sérülten menekülnek üldözőik elől egy alagútrendszerben, bocs, már elvesztették egymást (persze), a férj követi a felesége hörgő, sikító hanjait és a fényeket...majd odaér, a felesége arccal a földön fekszik, fojtogatják, egy alak ül rajta a másik zseblámpával világít, mindketten GYEREKEK, BASZKI, GYEREKEK! "Let us play!" mondja a zseblámás kissrác a férfinak. A férfi leüti az egyiket, a másik elkezdi mondani, hogy erre, erre, kövessék őt, mutatja a menülő utat. Majd másznak fel egy magas létrán a csatornában még mindig, elöl a nő, utána a gyerek, utána a férj, a legfölső lépcsőfok előtt lerugja a férj lábát a kissrác, az leesik, vki elhúzza...a nő fut, mászik, kiér az alagút végére, fény, ahol rácsok vannak, látja az autókat elmenni, autópálya, gyorsforgalmi, v mittudomén, sikít, stb, majd eltűnik a nyílásban... 5 nappal később találja meg a rendőrség a holttestjüket...Elfogják az elkövetőket legfiatalbbjuk 10 !!! a legidősebb 15 éves!!! WTFWTFWTF..., nah, ennyit a megtörtént esetről. Óh, igen, a film eleljén, megölik egy kocsival balesetet szenvedett anyát és lányát, este volt akkor is, eső, az erdőt átszelő úton történt. Tudom én, hogy sok szar van a világban, de ha lehet, elkerülöm. Ezek a román gyerekek ebben a pillanatban is lélegeznek, beszélnek, esznek, vannak, azt mondták, hogy "Nem játszottak volna velünk!" A film címe: Them.
vasárnap, március 08, 2009
Ha a férfi főz...
1. azt ritkán teszi
2. sosem szakácskönyvből
3. vagy tésztát főz vmivel vagy jó esetben rögtönöz vmi nagyon-nagyon finomat
4. nem kell 5x megdicsérni, hogy milyen finom lett
5. nem fogja megismételni újra
B. ma vega rakott padlizsán-cukkinit készített vacsorára, isteni volt
Most megyek, elásom magam holnapra...
2. sosem szakácskönyvből
3. vagy tésztát főz vmivel vagy jó esetben rögtönöz vmi nagyon-nagyon finomat
4. nem kell 5x megdicsérni, hogy milyen finom lett
5. nem fogja megismételni újra
B. ma vega rakott padlizsán-cukkinit készített vacsorára, isteni volt
Most megyek, elásom magam holnapra...
szombat, március 07, 2009
szerda, március 04, 2009
kedd, március 03, 2009
Vasárnapi bringázás és persze főzőcske és szöszmöszök
B. ismerőseivel bringáztunk egyet: Zsófi barátja, Ferencke szervezte, és még két srác, Zsolti és Csanád, Ferencke barátai jöttek. Milford volt először a cél, amit én kicsit sokallottam elsőre, mert már voltam arrafelé B. Evans-es cyclocross versenyén, az jó kis dombos környék, vonattal egy óra Godalming, aztán még egy órát tekertünk a verseny helyszínéig, Milford meg még ezek alatt van, de végül is, csípem a kihívást, szenvedni is tudok és mindig megéri:)...Aztán nem jutottunk el, mert Ferencke szuperokos, vadonatúj gps-e főútvonalakat tudott csak (térképet kell rátölteni), de azért sikerült 60-70 km- így is menni, oda-vissza Londonban, úgy, hogy még mindig nem hagytad el a "várost"-dél-nyugat felé bringáztunk. Az idő szép volt, tekerni jó volt, én már mire Zsóékhoz értünk Zsoltiékkal reggel, szétizzadtam magam. Aztán kitaláltuk, hogy jöjjünk hozzánk enni, mert rengeteg friss zöldségem van, veszünk vmi húst, főzünk rizst, és sütünk még palit, a nappali tágas, kényelmes, mért ne. Így is lett. Pulykamell csíkokat grilleztünk meg, pároltzöldség, mint brokkoli, répa, zeller, zöldbab, borsó, kukorica, póréhagyma stb, curry-s rizs...szóval szolíd tivronya lett estére.
Ma meg nem dolgozom, majd holnaptól, úgyhogy olvasgatok, munkákat keresek, felmérek, küldök, cv-t, motivációs leveleket, mint november óta elég rendszeresen-az a baj csak, hogy ha nem életbevágó, nem csinálom annyira hatékonyan és élethűen, pedig ahhoz, hogy sikeres legyen az álláskeresés, magamnak kell elhinnem elsősorban, hogy erre és erre a posztra én vagyok a legmegfelelőbb ember, egyébként nem tudom elhitetni, hogy motivált vagyok, mert nem vagyok az, ezt még a hülye is tudja. (Azért azon tegnap megint lezsibbadtam, hogy szendvedélybeteg területen évi 50 ezer fontos szocmunkás állásokat láttam, Londonban, vagy 20-at, persze nem zsenge kezdőknek, meg itt nyilván a honiak vannak előnyben, de akkor is, vö otthon) Jah, muris nekem, múlt héten voltam bent az irodában, szabadságos papírt kitölteni, egyéb idióta más dolog, majd megkérdezi a főnököm, hogy ugye akkor már nem keresek másik állás...Tessék? Mert az exfőnököm felhívta, hogy mi van velem, mért akarok elmenni, mert referenciát kértem tőle, miért...WTF? Normális ez a Charmain? Az exfőnök, mi köze hozzá? Bírtam, meg kijöttünk, na de ilyet? Komolyan mondom, mint egy faluban... "Te, hallottad, hogy az Erzsike fia most ez és ez..." Nah mindegy, mondtam, hogy persze, hogy keresek, akkor, ha nincs elég munkám veletek, logikus, nem? Nem vagyok messiás váró. Így aztán most van munkám.
Nagyon várom már a hazalátogatást, nagyonnagyonnagyon....azt már most tudom, hogy pár üveg tokajival és jópár pálpusztaival fogok visszatérni. Olyan jó lesz otthon!!!!! Igaz, hogy majd el fogok szomorodni és fel fogok háborodni, hogy mi megy az országban...ahhoz nincs kedvem.
Tegnap még megnéztük este a Black Book-ot, ez egy holland 2.vh-s film, de kurva jó... Van néhány jelenet, ami úgy igazán bemar, mázli, hogy nem kellett azt nekünk megélni, iszonyú nagy mázli.
Ej, lassan lesz MIMOSAM:)...pénteken bementünk egy claphami virágboltba -amikor megvettük a bringás cipőmet potom pénzért. Azt mondtam magamban szinte felesleges, ez egy közepes feltöltöttségű virágbolt, tuti, hogy nem lesz, de talán tudnak mondani a közelben vmi nagy virág"piacot", és akkor majd ott. Erre azt feleli az eladó hölgy felcsillant szemekkel, hogy "Áh, mimosa? Véletlenül a főnök kedvenc virága, még nincs, de szerintem már felírta a jövő heti listára, hogy lassan hozhatjuk, mert elég meleg lesz neki....persze itt ritkán veszik, de nekünk mindig kell tartani, mert a kedvence...szóval, a közelben lakunk? Jöjjünk vissza jövő héten!"
Hát ez tökéletes, bódottág! Már áttanulmányoztam a gondozását, felkészülten fogom várni, megfelelő páratartalommal, vízzel, földdel, némi tápanyagutánpótlással, a hőmérsékletingadozás ( kb 18-24 C között) lehet csak az egyetlen baja, de azzal túl sok mindent nem tudok kezdeni sajnos, remélem hajlandó lesz ennyi kompromisszumot kötni a túlélésért.
Jah, és továbbra is szerelmes vagyok:):):)
Ma meg nem dolgozom, majd holnaptól, úgyhogy olvasgatok, munkákat keresek, felmérek, küldök, cv-t, motivációs leveleket, mint november óta elég rendszeresen-az a baj csak, hogy ha nem életbevágó, nem csinálom annyira hatékonyan és élethűen, pedig ahhoz, hogy sikeres legyen az álláskeresés, magamnak kell elhinnem elsősorban, hogy erre és erre a posztra én vagyok a legmegfelelőbb ember, egyébként nem tudom elhitetni, hogy motivált vagyok, mert nem vagyok az, ezt még a hülye is tudja. (Azért azon tegnap megint lezsibbadtam, hogy szendvedélybeteg területen évi 50 ezer fontos szocmunkás állásokat láttam, Londonban, vagy 20-at, persze nem zsenge kezdőknek, meg itt nyilván a honiak vannak előnyben, de akkor is, vö otthon) Jah, muris nekem, múlt héten voltam bent az irodában, szabadságos papírt kitölteni, egyéb idióta más dolog, majd megkérdezi a főnököm, hogy ugye akkor már nem keresek másik állás...Tessék? Mert az exfőnököm felhívta, hogy mi van velem, mért akarok elmenni, mert referenciát kértem tőle, miért...WTF? Normális ez a Charmain? Az exfőnök, mi köze hozzá? Bírtam, meg kijöttünk, na de ilyet? Komolyan mondom, mint egy faluban... "Te, hallottad, hogy az Erzsike fia most ez és ez..." Nah mindegy, mondtam, hogy persze, hogy keresek, akkor, ha nincs elég munkám veletek, logikus, nem? Nem vagyok messiás váró. Így aztán most van munkám.
Nagyon várom már a hazalátogatást, nagyonnagyonnagyon....azt már most tudom, hogy pár üveg tokajival és jópár pálpusztaival fogok visszatérni. Olyan jó lesz otthon!!!!! Igaz, hogy majd el fogok szomorodni és fel fogok háborodni, hogy mi megy az országban...ahhoz nincs kedvem.
Tegnap még megnéztük este a Black Book-ot, ez egy holland 2.vh-s film, de kurva jó... Van néhány jelenet, ami úgy igazán bemar, mázli, hogy nem kellett azt nekünk megélni, iszonyú nagy mázli.
Ej, lassan lesz MIMOSAM:)...pénteken bementünk egy claphami virágboltba -amikor megvettük a bringás cipőmet potom pénzért. Azt mondtam magamban szinte felesleges, ez egy közepes feltöltöttségű virágbolt, tuti, hogy nem lesz, de talán tudnak mondani a közelben vmi nagy virág"piacot", és akkor majd ott. Erre azt feleli az eladó hölgy felcsillant szemekkel, hogy "Áh, mimosa? Véletlenül a főnök kedvenc virága, még nincs, de szerintem már felírta a jövő heti listára, hogy lassan hozhatjuk, mert elég meleg lesz neki....persze itt ritkán veszik, de nekünk mindig kell tartani, mert a kedvence...szóval, a közelben lakunk? Jöjjünk vissza jövő héten!"
Hát ez tökéletes, bódottág! Már áttanulmányoztam a gondozását, felkészülten fogom várni, megfelelő páratartalommal, vízzel, földdel, némi tápanyagutánpótlással, a hőmérsékletingadozás ( kb 18-24 C között) lehet csak az egyetlen baja, de azzal túl sok mindent nem tudok kezdeni sajnos, remélem hajlandó lesz ennyi kompromisszumot kötni a túlélésért.
Jah, és továbbra is szerelmes vagyok:):):)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
