buli utan, es az uj poszton

a mult hetvegi parti tobb mint jol sikerult, reggel 6os zarassal, szetszortan alvo emberekkel, mint ahogy ennek lennie kell, szeretem az ilyet:) a facebookra feltoltottem vagy 60 kepet, melos dolog volt, nem annyira elvezetes

aztan hirtelen jott, h kineveztek senior care coordinatornak mult csutortokon, top secret mi tortent az elozovel, igy a manageremmel en csinalom a heti rotakat, egyeztetek mindenkivel, es most hetvegen en vagyok az ugyeletes telefonos kisasszony, szoval most mindenki engem hiv mindenfelevel. szoval csak hallgatok, reagalok, jelentek es tovabbitok, mentot hivok, ha kell, ide-oda kuldom az embereket. Az egesz hetem tiszta faraszto volt es stresszes, de lass csodat, ma kaptam a managementtol egy csokor viragot es egy doboz bonbont dicseret keppen, h milyen jol helytalltam az elso hetemen, melyvizben. micsoda gesztus apam. mindamellett, h nem szeretem, ha tul sok ember vesz korul, v akarnak tolem vmit, v hulyesegeket kell hallgatnom, most mindig mindeki engem hiv szocmunkastol, gyogyszereszig, klienstol gondozoig, hala istennek a fonokom segit, ha nem tudok vmit, de neha 15-20 dolgot kell a fejben tartani, reagalni ra, rangsorolni fontossag szerint, stb ezt hivni, azt hivni, ezt es azt csinalni...nagyon durva. Ennek ellenere tegnap ujra beszeltem a szocmunkas kozvetito irodaval, es sztem kb 3 honap utan kiszallok a mostani munkaltatomtol, ha talalok vmi mast, hiszen penz beszel... addig is a coordinatori poszt jol mutat az oneletrajzomon, h megfogadjam L. tanacsat is. viszont nem kapok erte szocmunkas fizut, ugyebar.

ma este mar 10szer hivtak vacsi kozben, ezzel es azzal, biztos, h durva lesz a hetvege, de remelem tulelem, es nem hibazok el semmit, mert a felelosseg azert oriasi: emberi eletekrol van szo...you cannot f*ck about it :) Azt szeretnem, ha mindneki szepen, biztonsagban lenne otthon, senki nem kesne el a vizitjerol, es minden olajozottan menne...

Londoni nyar

Azt kell, h mondjam, a vitorlazo repulozes tobb volt, mint csucs, nagyon-nagyon-nagyon jo volt, kar, h mindnyajunknak hanyingere lett, de en egeszen Doverig jutottam, vezettem is kicsit, kb 1 percig, az adrenalinos volt, elkepeszto erzekeny a botkormany-vagy mi a neve-a legkisebb fuvallatra. Egesz napos program lett, jo poenokkal, es napsutessel vegig, gyonyoru felhokkel, szellel...igazan udito volt.

Azota kb az van, h munkat szeretnek valtani, olvasgatok, keresgelek, kicsit vacillalok, h mi legyen, a munkahelyem coordinatori posztra szan, koszonom, nem lelkesit a dolog, ok nyilvan nem fizetnek nekem annyit, h ez megerje, es nem szocmunka. Fel kell huznom a gatyot, h minel elobb talaljak vmit, amit szivesen csinalnek. Most teketoriazok, kevesbe vagyok celiranyos es celratoro, mit szoktam lenni. De nem tema.
Viszont napozgatok, szepen lesultem, a terdem javulgat, es nem vagyok annyi stressz alatt, mint eddig. Varom, h hazalatogassunk... jo lesz...

A Bence kollegajanak az apja vitt minket fel, o volt a pilotank, nem utolsosorban szocmunkas 25 eve, mekkora mazli nekem, mar felso vezetesben van az onkormanyzatnal, csak menedzsel es beajanlott egy irodanak- mar masnap megkaptam az emailje masolatat, szinte zavarba jottem tole, olyan jokat irt, de ok foleg Kentbe kozvetitenek. Mindenesetre egy skype-os interjut beszervezek jovo hetre veluk, legalabb tapasztalatot gyujtok.

Szeretem, h sut a nap, amikor tekerek haza munkabol, keresztul a Hyde parkon... olyan, mintha a szegedi ligeten jonnek at.
Varom, h talalkozzunk Czekman Csabiekkal augusztusban, remelem, h Iziek is atjonnek, Sebok Krisztinek is szolnom kellene, mini osztalytalalkozot rendezhetnenk, hihi. Aug vegen pedig a kollegaim jonnek bbq-ra, arra kivancsi vagyok.

Mar most nem tudom, h mi hogyan fog beleferni az otthoni turaba, mar megint fele annyi kedves arcot tudok majd latni, mint ahogy kellene.

Vasarnap este van, napszagu, cikoria fekete oliva bogyokkal, ma egesz sokat olvastam, de nem eleget.

Az együttélés humoros oldala

De jó, hogy nekem nincs olyan lakótársam, aki azt mondaná, h túl hangosan nézed a vb meccset, v felfortyanna, mert a fiúm félig lebontotta a tűzrakó helyet, amit ő pontosan megszerkesztett a saját fiújával, értitek, olyan, aki neked legutoljára mondja a szemedbe, de a hátad mögött igen- igazán szerencsés vagyok :). Mert én erre csak azt tudnám mondani, h "get a life, for god sake" :)

Mert olyan sok ember van, ezt tudjátok, aki a saját szemében a szálkát se, zéró önkritika, de hobbija, h máséban mindent. És csak az a jó, amit ő csinál, mások ötletét mindig becsmérli, így ezzel szerény önbecsülését tudja fedezni, erősíteni. Vagy sokszor sikongat és visít, de természetesen ezt nem veszi észre, de a környezetét módszeresen szurkálja hasonló dolgokkal, mint ajtócsapkodás stb. Örülök, h nekem nem kell ilyesmivel törődnöm, igazán rossz lenne, ha még mindig az oviban kellene élni, így huszonévesen

Viszont van egy dolog, amit nem lehet tolerálni senkitől-ha vki kibeszéli párja szexuális gyengeségeit...ez mennyire övön aluli, nem? Nem is értem, h lehetnek ennyire különböző értékrendek.

Igazán szerencsés vagyok, h az összes fenti dolog távol áll tőlem, és sosem foglalkoztatott. Nagyon nagyon szerencsés. Valahogy sosem tudtam unatkozni. Se tévézni.
Jóéjtgyerekek, legközelebb a távol-keletről lesz szó

EZ+AZ

Munka
Sajnálom, h nem írhatok a munkámról, olyan jó lenne...
Azt viszont lehet, h a jónak hitt CV-met L.-ék lektorálták tegnap, ami óriási segítség, így talán megállja majd a helyét, ahol kell-vagyis felkelti az érdeklődés-bár nincs még befejezve
Foci
Igen! se a németek, se az agresszív hollandok....ellenben a handsome spanyolok, jujj! szörnyű volt az első két félidő, unalom, csúnya játék, és stressz, h mi lesz. Végül öröm lett és bódottág
Mozgás
Hogy mennyire nem úszó nemzet az angol, azt már lehet, h írtam...a Crystal Palace-i medence használható, de kis csúf, ahogy az egész komplexum-bár Bea azt olvasta, h nagy beruházás alatt áll. Mégis csalódás.
Két hete megnéztük a Hampton Poolt, csalódás megint: a terület kicsi, nagyon kicsike...aztán...csobbanás, elkezdek úszni, átérek a medence túloldalára... fordulnék, nézem az alját...mért van ez ilyen közel? derékig ér a víz...o hogy ne csináljátok! mért nem derítettem én ezt ki előtte vhogy? soha többet, köszi
Futás-Éva megveszi a futócipőjét...Brockwell park, vasárnap reggel-ébredés után. Kocogás, 7-9km/h ( lassú kocogás:), 2,7 km 20 perc alatt... elég rossz, még csak cooper se ált. isiben, de tegyük hozzá, néhány elmúlt nyarat leszámítva, gyerekkoromban futottam utoljára rendszeresen apámmal az erdőben hetente többször, akkor se szerettem, mert mindig befulladtam a 10. perc után, de sose mondtam neki, csak végső esetben-nem tudom mért-így végigszenvedtem a két kört. Ezért utáltam futni. A kézi edzéseken, meccseken is ugyanez, fél óra után kirohanni...öltöző, titokban befújni rohamspré...sajnálatos, h gyerekeket asthmásnak nyilvánítanak és nevelnek eü-i rendszerek és persze szülők is.
Szóval futás után gimnasztika, 3x 10 fekvőtámasz, h majd fejlődünk :). Aha, ma alig tudtam menni és mozogni, leülni, felállni-tiszta röhej, komolyan...reggel bicikli, bal térd szúr-sosem volt még ilyen...du hazafelé, bal térd nagyon hasogat, szúr, nagyon fájdalmas tekerni, dombon fel, kivert a víz. Hát...majd meglátjuk merre tart a dolog. De a térdemmel nem lesz bajom-ezt nem engedjük...mind body medicine-a sejteknek határozottan megüzenem, h ne rosszalkodjanak.
A nyakam határeset, ez a makacsság miatt lehet...

És erre muszáj emlékeznem, h ne egyek hagymát, ha dolgozom másnap...de a padlizsánkrémbe tettem, az meg olyan finom volt, füstös ízű, finom...nem esett le, h ez nem a legjobb ötlet vasárnap este...

Csuda-fociii

Sajnáltam nagyon Brazíliát (én maradok brazil drukker, azt hiszem), ezek a nagydarab, agresszív szőke hollandusok tisztára lerohanták őket, pedig olyan szépen játszottak, amíg meg nem törtek és szét nem estek a holland gólok alatt.
Sajna, azt éreztem, ha a németek fognak tovább jutni, holott nem láttam az argentinokat focizni, de a németeket igen-utálom a játékukat. Ők is a fizikailag nagyon edzett, szívós, pontos kategória, tesztoszteron hipertúltengés- deutschland über alles-pfujjj. Ki nem állhatom a csúnya Kloset, és Schweinsteigert és Podolskit, és a selyemfiú Ballackot, jó, h nincs fönt, és még sorolhatnám. Náluk jobban csak Kahn-t utáltam. Ha aranyat nyernek, nem nézek többet focit-ezt minden eb-n és vb-n elmondom.
Ghana, külön fejezet... az a típusú meccs, amikor 10 percbe telik eldöntenem, h kinek szurkoljak...Uruguay-t nem ismerem, Ghanat se, de nekik korábban szurkoltam vkik ellen, már nem is emlékszem. Az első félidőről lemaradtam, későn értem haza, de mindkét gól fültanúja voltam 1-1 piros lámpánál, pub a sarkon...nah, gondoltam, mindjárt megtudom, mi van... Aztán nem volt kérdés, h Uruguay... nem tetszett a ghanaiak sztár csatára, a stílus, ahogy a földön évődtek folyton és reklamáltak a semmire, míg az uruguayiak olyan szép szerényen játszottak. Elnéztem a ghánai gól ismétlését, ahogyan elkezdtek táncolni a játékosok örömükben... most lehet, hogy nem leszek szalonképes, de...: emlékszem gyerekként, hogy odavoltam a természetfilmekért-David Attenborough, vagy mennyire lenyűgöztek az afrikai törzsekről készült sorozatok, nagyon egzotikusnak találtam és különbözőnek, csodálatraméltónak. Amióta Londonban élek és volt szerencsém afrikaiakkal dolgozni-nos ez a gyermeki illúzió totál eltűnt. De el tudom képzelni, h emberek csak azért szurkolnak Ghananak, mert olyan "jópofik" és főleg, ahogy táncolnak, "az annyira jó"-sajnos engem már inkább a hideg ráz ki tőle. Tisztelet a kivételnek, de kevés olyan abszurdumot és a törődés totális hiányát láttam, mint az afrikai careröknél-erős kijelentés? Lehet, nem szívesen teszem, de ez egy személyes rész-tapasztalat, órákig tudnék erről beszélni. Nem hálás téma.
Szétsikítottam a házat, a hosszabbítás utolsó percének szabadrúgásából lett 11esével, hisztérikusan, azzal, h "nincs isten!nincs isten!", és lám, van!!! Ooops, kimaradt... :) Uruguay nagyon megérdemelte, h ott legyen, igaz a nevük már majdnem uruk hai, akiket ugye nem szívlelünk, ha így belegondolok...de nem téma.

Mindegy, a jó hír, h bár fogalmam sem volt a spanyol csapat színvonaláról, jót fociztak..."kicsit" túlfokozták az izgalmakat, ott kísértett a balszerencse, h nem lesz meg az a gól, és megint csak nem jutnak be a legjobb négy közé, plusz ez a bíró, hogy milyen hülye volt!!! Istenem...újraítélni a 11-est?! Életemben nem láttam még ilyet!

És az lett a vége, h megszerettem a spanyolokat, az öregfiúk között Puyolt, a "cukik" között Casillast :D, mondjuk őket régebben is kedveltem és milyen jó kapus, Casillas aztán ott van Alonso, poor thing, másodjára kihagyta a büntetőt, a kis vörös, vagy a cartoon-arcú Xavi, nagyon viccesen tud kinézni a nagy szemöldökével... A szövetségi kapitányuk pedig külön szórakoztató a bajuszával és a sztoikus hozzáállásával-a szeme se rebbent a góljuknál, még ilyet!
Ki mondta, h a lányok nem szeretik a focit?, és "persze a legjobb rész a mezcsere!" mondta egy csaj ismerősöm-valóban, az is fontos mozzanat :).
Most jut eszembe, h a kis Nuno Gomes nem is játszott a portugáloknál? Óhhhh:(-sóhaj.

Félek, h a németek lesznek a bajnokok, az nagyon rosszul fog esni, ezekből a hollandokból is hiányzik a humor, hol van már Davids? Ki emlékszik rá...
Én a szép, játékos focit szeretem, ahogy egy brazil ki tud jönni 4-5 védő körgyűrűjéből...az bámulatos-kár értük, de még nem értek meg az újabb aranyra.

Aztaaaaaaaaaaaa

Holnap Hollandia-Brazilia, kinek fogok szurkolni? Megismetlodik a 12 evvel ezelotti kieses?Kristaly tisztan emlkeszem a `94-es vb negyeddontojere, amikor Brazilia 3-2re verte Hollandiat, akkor gyerekkent "beleszerettem" a nemzetkozi fociba...Demeek kaptalanfuredi hazanak nappalijaban ultem, es nem lehetett elvinni a tv elol...12 eves voltam, es nagyon megszerettem mindket csapatot...zsenialis meccs volt

Ugy nez ki julius 17-en Harry apja elvisz minket repulni, vitorlazoval, de mivel annak nincs motorja, en lehet, h nem szallok be... jajjj

Airshow, egyebek

a repülőnap nagyon jó volt, Biggin Hill-en, 70. évfordulója az angliai csatának, vadászgépek, helikopterek, a Red Arrow-k, Harrier, Typhoon, Tornado, F16, Eurofighter, Spitfire mind szerepeltek stb... majd teszek fel képeket is egyszer...iszonyúan jó volt...elképesztő miket repültek ott felettünk...6-8G nehezedik rájuk egy-egy durva figurában...félelmetes...!!!
régi bejátszások pilótáktól, visszaemlékezések, 70 évvel ezelőtt a Luftwaffe bombázta Biggin Hill-t... hátborzongató...

voltunk Crystal Palace-on úszni, de nem tudom, h elég elszánt leszek-e járni, mert elég kopott kis uszoda, lehangoló...nem tudom, nem tudom...nem tetszik a létesítmény

unalmas zene

ami nem az, csak a Bence beszólt, h milyen uncsi címeket adok itt, úgyhogy lecseréltem a bejegyzés címet még unalmasabbra. nemkéne!
nah, ezen a zenén olyan jót nevettem, egyszer-kétszer megéri meghallgatni. életrajzi jelentősége csupán annyi számomra, amit gyakran szajkózok, h mennyire semmiről képesek az emberek beszélni- már-már majdnem szórakoztat az irodán, nem bosszant, v ilyesmi, megszoktam, de nem szerettem bele, és kiváltképp nem tudok vele azonosulni... és a végén még hím soviniszta leszek és megutálom a nőket...á, dehogyis...

a London to Brighton-ról pedig majd később írok, de jó volt, az egész ház letekert szépen a tengerpartra múlt vasárnap

UFO-HYBRID-HUMAN

http://vodpod.com/watch/3153267-ufo-hybrid-human-alien#

SAJNA, COPY-PASTE THE LINK, PLS

Leszedálva-St George Hospital

Ma ismét becsípődött a nyakam, és ellentétben az utolsó két alkalommal, most ezt zéró toleranciával kezeltem, és 6 óra elteltével, amikor is a fájdalomtól már majdnem megőrültem=értsd: habzó száj szindróma-megkértem Bencém, h kísérjen el a St George kórházba.
Egy nevetséges felegyenesedés után kaptam a késszúrást nyakba, nem értem, h hogyan, és a múltkori két alkalommal 5-6 napba telt, mire helyrejött, de bringáztam és dolgoztam vele, hát most azt hiszem kíméletesebb leszek magammal.
Elég hamar elláttak a sürgősségin, 10 perc után megnézett egy nővér és kb egy óra múlva egy junior orvos, majd kaptam 2 szem fájdalomcsillapítót... sajna csak bevétel után kérdeztem meg, h 1g paracetamol és 20mg dihydrocodeine volt ... de akkor igazából csak egy hatalmas injekcióra vágytam, ami kiüti a fájdalmat, ami kisugárzott a légcsövemre és a füleimre. Meg is lepődtem, h ilyen gyorsan megnéztek, gondolom azért mert nyaki "sérülés"..Mivel a modern medicine-ben nem igazán hiszek, igyekszem elkerülni, ezért azt az 5mg Diazepam-ot, amit estére írtak fel, a következő 3 napra, fix, hogy nem fogom bevenni-azt hiszem ez a magyar Seduxennek felel meg :D. Kár, igazán kiüthettem volna magam, legálisan... izomlazító-feszültségoldó :D El tudod képzelni? A kliensem szed ilyen bogyókat, jesszus....
Most a fájdalom úgy 30%-ra csökkent, elviselhető, mindössze kényelmetlen...
Bence ilyenkor azt mondja, h rossz voltam, és hogy nyakas vagyok-igaza lehet, de én csak olvasni akartam ma, új munkát keresni, stb, igazán nem érdemlem meg, a lelkem mélyén jó ember vagyok...
Leszólított minket egy magyar lány a bejáratnál, aki a nőgyógyászaton dolgozik nővérként és cigiszünetet tartott, nagyon szimpi volt, 2 év alatt gyakorlatilag az első magyar, akit itt ismerek meg, nem valaki által-és szívesen vettem volna fel vele vmilyen kapcsolatot, de egy 10 perces beszélgetés után elszelelt. Bence szerint bár szemrebbenés nélkül hallgatta, ahogyan káromkodok kínomban, sőt még azt is mondom, h mindez az epilálás miatt van-nem tehettem rá különösebben jó benyomást...
Katám, te jutsz eszembe, és az idők, amikor olyan nagy szánk volt, és hihetetlenül viselkedtünk, kritikátlanul-és pl Feró azt mondta, h tart a magunkféle csajoktól.
Talán az idővel szelídül és simul az ember...passz...de ez már vagy jó 5 éve volt...gyökeres változást nem értem el, de te azt hiszem igen, már csak a babucik miatt is...

Tegnap pedig a Katla okozott kellemetlen órákat, és a tudat, h ki fog törni, ez tény-csak az a kérdés, h mikor és mennyire...
Semmi kedvem vulkáni hamufelhőben itt lassan elfulladni v vmi nagy katasztrófát elszenvedni...

Tessék, itt volt egy ragyogó nap, az egész olvasásra szánva -takarítás, vásárlás, főzés ki volt húzva a napirendemből- és az egész agóniával telt... de mondhatnám azt is, h ez legyen a legnagyobb bajom egész életemben, 2 havonta egy-egy idegbecsípődés úgy 5-6 napig

Megvettem pedig a dresszem is, azt hiszem az úszás várat még magára egy pár napot...sajnos

Unbelievable-registered !!!!! :D:D:D

Hogy ez mennyire durva- a yahoos postaládámban találom a levelet, h örülnek neki... hogy már én is rajta.... a GSCC registeren............:):):)
A yahoo-s email, amit direkt csak munkakeresésre és regisztrációra hoztam létre, és nem néztem már jó ideje, hiszen várkoztam, ma megérzésem sem volt, amikor megnyitottam, mégis ott várt a múlt hét pénteki email...04/06/2010...megnézhetem a nevem a website-on, az oklevelem és a regisztrációs csomag pedig pár hét múlva eljut majd hozzám...

Tehát Angliában is elismert a kicsiny kis, problematikus képesítésem mostantól, szociális munkás lettem e földön... ez sokkal több gonddal, tanulással, és remélhetőleg magasabb fizetéssel fog járni...
Még kell könyveket vennem...! Sokat! Master degree-t akarok letenni! Egyetemre járni megint. Remélem találok kollégákat majd, akiket szeretek annyira, mint a régi otthoniakat-"drogos bagázs" :) Az sokat jelentene.

Hát már koccintottunk, vércukor szint ide vagyoda.
Miért nem vittem véghez az egészet már egy évvel ezelőtt?...ugyanúgy sikerült volna...sztem senki nem nézte, h itt mennyit és mit dolgoztál, mennyire vagy tisztában a rendszerrel, mint ahogy azt én prekoncepcióztam...sok stressztől megkíméltem volna magam...vagy nem, ki tudja...

Örülünk, mókus, örülünk...

hipoglikémia?...mennyi az a két hét?...csuklás???

Ma az irodában ebéd után a szokásos taglózó fáradtság, megkértem hát a kollégámat-főnökömet, Cem-et, h ugyan mérje már meg a vércukorszintemet... régebben mindig beszéltünk róla- ő cukorbeteg, nekem pedig már hónapok óta gyanús ez a hihetetlen fáradtság evés után, de én arra gondoltam, h magas lesz a cukrom, és hogy azért se foglalkozom vele, csak egészségesen táplálkozom, nem viszek be túl sok cukrot egyszerre stb... Az ad hoc kíváncsiság, hangsúlyozom ebéd után 1.9 mmom/l eredményezett. 3 alatt már nagyon cinkes. Konkrétan azt mondta a Cem, h ő már kórházban lenne ezzel az értékkel, köszi. Továbbá, h ne szórakozzam, vegyem komolyan, azonnal meg kellett innom egy pohár szörnyű narancslét, ettem egy müzliszeletet...vártunk fél órát, nem engedtek addig dolgomra, megmértük megint, hehe, 1.8 volt, egy szemernyit sem emelkedett (az ujjaimat szétszurkálta -alig lehet érezni egyébként-mert egy csomószor nem jött elég sűrű vér, Cem szerint...és UFO is vagyok ezért, szerintem csak ő a vámpír:)
Majd ijesztgettek, h elájulhatok, meg minden, hát bringázás közben nem lenne jó, azért nem töröltem az időpontomat egy új klienssel, csak jobban figyeltem magamra tekerés közben...) És persze meg kellett ennem Cem speckós glükóz tablettáját...kettőt is, így utamra engedtek, sápítozva, h ha vmi történik velem, nem bocsájtják meg maguknak, és hogy ne kockáztassak... wtf?
Kicsit fura, mert nem szédülök, nem izzadok-ezek egyes tünetek-, bár nagyon feszült leszek, amikor már nagyon éhes vagyok, és nagyon fáradt evés után. Na mindegy, elmentem a 'walk in clinic'-be, ott is van a regisztrált GP-m, majd adtak a recepción egy telefonos időpontot (ezt nagyon szeretem:), az egyetlen hatékony dolog, amit az NHS-nél láttam eddig) , 20 percre rá hívott a doki, h mi a problémám, elmagyaráztam, mi történt ma, és hogy a lelkemre kötötték, h keressek fel egy orvost... A doki türelmesen meghallgatott, kérdezgetett, majd azt mondta először, h biztos a glucometer a rossz- nope nope, nem valószínű , mert a többieknek normálisabb értékeket mért, megnézték mások is rögtön..., akkor ez az alacsony szint valóban furcsa evés után, nem vagyok-e terhes-nem-, fogytam-e hirtelen, nem, blablabla..., akkor menjek vissza majd, a recepción hagy a nevemre egy űrlapot vérvételre és májfunkcióra, töltsem ki...

Nah, nem tudom, miért bizakodom még mindig az angol bürokráciában, tényleg nem... két hete egy kedves hangú, segítőkész férfi azt mondta a GSCC-nél, h két hétnél többet nem kell majd várjak a hivatalos válaszra... természetesen sem ma, sem tegnap nem hozott levelet a póóósta, de mindegy is, mert a hivatalos határidő júni 20-a után jár le, az megint két hét...én már csak így mérem a időt...azért bizakodtam, h hátha, hátha, de nincs új a Nap alatt...

Az pedig nem értem, hogy lehet az, hogy a csuklásomat egyedül a citrom mulasztja el, de az azonnal... ami örömteli dolog, mert utálok csuklani, de ma próbálkoztam a türelemmel, kísérleteztem önszuggesztióval, nyújtottam, feszítettem hasizmot-rekeszizmot, levegőt is visszatartottam, semmi...megunva lementem egy citromért, és csodák csodája...2 korty után felszabadultam...

Nem sikerült úszódresszt venni tegnap a TKMaxx-be, sajna, konkrétan semmijük sincs, csak bikinik, az pedig most nem kell, de a bikinidivatról egyszer még írok itt 5 sort...

50m-es uszoda 10 percre tőlünk...juhééé

Annyi mindent kellett volna már leírni szépen, h vmikor emlékezhessek is rá, h nem is érdemes újragondolni, de a legfontosabbakat majd bepótolom.
Most legyen annyi elég, h a munkafronton nagy a csend, de nagyon bizakodom, közben tanulgatok.

Az öröm oka, most kerestem rá csak igazán-béna béna béna én- hogy 10 percre tőlünk Crystal Palace-on van sport medence-50m-es!!! Szerdán megyünk! 2 éve van nálam az úszósapkám és szemüvegem... dresszem nincs, szétkopott a régi, megette a klóros víz, azért le kell menni a TKMax-be...

Tehát az esetlegesen felmerülő "honvágy" gyógyírja az idő múlása és a hasonló rutin felépítése... nyilvánvalóan a szegedi esti úszás nem elérhető...dehát egy karnyújtásnyira van egy csodálatos sport center!!!
Most már csak egy tavat szeretnék találni, London közelében, ami nagyon szép és lehet benne fürdeni és egy nudista strand is jól jönne, biztos van az is. Már csak Bencének kell keríteni egy Széchenyi-féle fürdőt és egy Margit -szigetet, valahonnan...a budai hegyek sem jönnének rosszul, de ne legyünk telhetetlenek...
És nem lenne rossz, ha ugyanannyi szabadidőm és szabad energiám lenne, mint nebuló koromban... és ha legalább fél évig tartana a nyár és csak egy 2 hónap lenne a tél, sok hóval, és ha nem rohangálnának lövöldöző őrültek az egész világban, ha nem pusztítanák módszeresen ezt a helyet, ha könnyen kifejleszthetőek lennének a természetfeletti képességeink, legalább 70%-át használnánk az agyunknak és 200 évig élnénk... plusz jó lenne, ha az anyai ösztön legalább csak szikráját fel tudnám fedezni magamban, és nem állna fel a szőr a hátamon egy ordító gyerek hallatán, és ha minden nap rendszeresen jógáznék, végre megtanulnám a lábmasszást és alkalmaznám is, ha semmi frusztráció-harag-indulat nem lenne bennem, és az összes szerettem, jó sokáig és egészségben élne, és a minden nap kényelmesen olvashatnék legalább két órát szórakozásul, esetleg tanulni 1.5-et, legyen az egészre 3 óra...

Oh, igen

Kimerültség ellen Rammstein Du riechst so gut...

Az életem "rettentő fontos" dolgai

Kedves barátnőm azzal húz most, h egy nagyon jó, természetes alapanyagokból-csak növényekből és ásványi anyagokból kinyert hajfestékre talált rá, henna-féle... és most dilemmázom, h kipróbáljam-e. Sötét irányba semmiképp sem mennék, hajszínben abszolút nem én vagyok, és különben is öregít, nono, a vöröst már túlléptem, nem annyira izgalmas, marad tehát a világosítás, de a szőkétől kicsit irtózom, de ha találnék vmi árnyalattal világosabbat, mint jómagam... először úgyis csak vmi tincset próbálnék ki vhol kevésbé látható helyen.
Jelek: 1. a honlapot tegnap nézegettem, mára virradóra a következőt álmodtam: a hátul már hátközépig érő hajamat egy óriási ollóval és a lehető legtermészetesebb mozdulattal levágtam, éppen csak fül alatt érőre, h mindenütt egyformán tudjon nőni... E!? Majd csíkokra festettem, és szörnyen nézett ki, az egyik oldal áttetsző fehér lett, a másik meg kanári sárga plusz világos szőke csíkos. Szörnyű volt.
2. Bence azt mondta, ha befestem a hajam, akkor keres magának egy másik lányt, akinek ugyanolyan hajszíne van, mint nekem volt. :D Hát nem cuki?
Igazából szeretem a hajszínem, szép világos barna, csak úgy kipróbálnék vmit...és ez elvileg nem roncsolja a hajad...Daniel Field organic and mineral hair products...

Nah mindegy, a hónap mottója, anélkül, h kifejteném, nincs kedvem, de semmi köze a hajszínhez Bertrand Russell-től:)

The trouble with the world is that the stupid are cocksure and the intelligent are full of doubt.

Lehet, h némi ash blonde nem lenne rossz...sötét v világos?

Zuhog az eső, jól zuhog

nincs mit írni, videogyűjtés lett itt, 1969...jujjjj

Funny...

Ma olvastam a Scientific American-ban (ne kérdezd, mértolvasokilyenkétesenhangzóhavilapot, amúgynemrossz), h 26-án, októberben nyílt nap van a CERN-ben, ebéd, hotel, stb, olyan 197 $ körül.
A video azért nemrossz...

Sajgó rekordok

A héten rekordokat döntögetek a napi, londoni, munkaidőbeli kerékpározással- ingecskében, harisnyában, ügyelve, h szalonképes maradjon a külsőm- 50 km fölé emelkedett a napi penzum, tegnap és előtte, összejött, nah. Nagy uais a para, h nem frissítettek a kliensek aktái, kellőképpen, és ellenőrzéseket kapunk hamarosan, úgyhogy buldózer módjára kell bepótolni a több hónapos, nem ritkán éves lemaradásokat. Ilyenkor jönnek a fiatal kolléganők, akik mozgékonyak, nem átallanak menni egyik helyről a másikra beszerezni a szükséges információkat...
Most jól megérdemelt szünetemet töltöm, de az agyam sajog a sok tennivalótól (kicsit a lábaim is) és hehe: tegnap elkezdett tikkelni a jobb szemem. Egyszerűen képtelenség, h ki tudjam magam piheni, amióta visszajöttünk a szabiról, nem volt egy nyugodt hétvégém. A tavalyi nyár hasonló volt, szóval v gyorsan kitalálok vmit, vagy..... nem.
Már arra is gondoltam, holnap tömeg közlekedek, de egyszerűen nem fog rávinni a lélek.
Jah, az nagyon vicces volt, hétfőn balesettel indítottam a napot, belementem egy fehér transitba, mert én barom, több mint 35-tel mentem le a lejtőn, kocsi előttem féklámpa, hirtelen megáll, és nem tudtam időben lefékezni, az ütközés előtti 2 másodpercet lassítva éltem meg, és elfogadtam, h ez bizony totál telibe, és esés lesz. Furcsa volt, mert nem féltem úgy, mint a legelsőnél, amikor elütöttek, ott is láttam, h ez ennyi, mondjuk az nem is az én hibám volt, és totál váratlanul élt. Az az érdekes, h direkt korábban indultam el otthonról, és megfogadtam, h szépen fogok kerekezni, nem megyek gyorsan, nem versenyzek, élvezem az időt, de vmi oknál fogva, a zöldhullám is közre játszott, nem figyeltem, h rá, h gyorsan megyek, reggeli forgalomban. A még furább, azt álmodtam, akkorra virradóra, h két ismerősöm azt mondta, rossz a hátsó kerekem, és nem biztonságos a bringám, én viszont hetykén válaszoltam, h Bence pont fűzött nekem hátsó kereket, úgyhogy ez nem jött be (egyébként nem). Valójában a fékeim nem szuperáltak vmi nagyon jól.
Egyébként csak belementem az autóba, fejjel 3szor megblónitottam a kocsit (most már sosem fogok azon gondolkodni, h inkább nem vennék sisakot, néha), a lendület , erő ilyen komikusan vezetődött le, mint a Tom és Jerryben, bringa fel, majd oldalra eldőltünk. A transit szóra sem méltatta a dolgot, egy autó megállt mellettem és a srácok megkérdezték, h jól vagyok-e, és mondtam, h azt hiszem, igen. Gyorsan felkeltem, nevetve, és remegő térdekkel, kalapáló szívvel-adrenalin löket. Láncot fel, ülést megigazítani, a kormányom lement kicsit. Jah, mázli, a harisnyámon induripinduri szakadás a térdemnél, kis prezúr, véraláfutás, meg a sípcsontom, ennyi. Kis sebfertőtlenítés az irodán, ennyi.
Óvatosabbnak kell lennem, sokkal.

It's not easy being green...

Kisregényt kezdek szigorúan álnéven :). Az első fejezet tulajdonképpen meg is van, csak kicsit át akarom írni. Már régóta gondolkozom rajta, van jó néhány ötletem, a szereplők pedig végső alakot öltöttek az utóbbi hónapokban. A nevek zseniálisak, a többit nem tudom. Mondjuk a név választás sosem okozott gondot. Sok benne a fekete humor és a paródia, és nem kímélem a karaktereim, de az sosem árt.
A legjobb az lenne, ha angolul írnám, de az ilyesmitől fényévekre vagyok- mindent magyarul találtam ki...

még tart a Lajkó reneszánszom

Újabb nosztalgia

Vásárhely, 1997-98 környéke, az UV Club...film klubja

Mennyi fruska... és Bükk, fogorvos, meg ilyenek

Nők...
egyre nehezebben viselem őket, főleg a kis mellű, nagy fenekűeket, ők a leghangosabbak és a legtöbbet beszélők az irodán, ez a végső konklúzióm. Nagyon rontja a munkamorálom. Ma pl egy gondozási tervet csináltam egész nap, mint egy lassított felvételen. Nem is, tévedek, van egy leszbikus csaj is nálunk, persze úgy néz ki, mint egy fiú, nah, ő beszél a legtöbbet. Elképesztő..., h ömlik belőle a szó. Nem tudom, milyen csillagjegye lehet, de nem kedvelem, az biztos. Végül is nem annyira-annyira gáz, ha nem beszélne folyamatosan.
Ha visszagondolok egy-egy durvább napomra, elképzelem, h az milyen nagyszerű is lenne, ha mindenki, csak akkor szólalna meg, ha tényleg van mondanivalója, van vmi fontos információja, amire érdemes és kell is figyelni. Egy kis kedves csevej belefér, de nem mindenáron.

Néha úgy hiányoznak a normális csajok magam körül, régi barátnők... szépek, nagy szájúak, odamondogatók, viharosra sikerült barátságok. Remélem találkozom még hasonszőrűvel. Olívia egy kicsit ilyen volt, csak rettentő messzire lakik, és a szülinapi buliján fel akarta szedni Bencét-ezt végül is nem vettem zokon, inkább mulattatott, hisz nem volt esélye rá, és az írek egyébként is zizisek:). A barátja azt hiszem alaposan kioszthatta, remélem, nem verte meg (kicsit el tudom róla képzelni). Másnap szabadkozott vagy félórát nekem a telefonban, aranyos volt.

És rettenetes zenéket tudnak emberek hallgatni, és táncolni rá, ezt hagyjuk is...
Egész tegnap délután Lajkót hallgattam, rám jött, és úgy szomjazok egy koncertjét, vagy egy Drescht, nem is tudtam, 14 évesen, milyen szerencsés vagyok, h a vásárhelyi teabárokban úgy kb 3 havonta beültünk egy Dresch-koncertre. 4 évig. Ingyen. Mekkora luxus. Pesten most mehettünk volna egyre, igen, igen, csak hát anyu szülinapi bulija fontosabb volt, igen, igen.

Talán volt egy idő, amikor filantrópnak neveztem magam, hát ez már nagyon messze van...sajnos? Pedig olvastam most Paul Brunton A Search in Secret India c könyvét, és olyan jó lenne a jógában békét lelni, és elfogadni, szeretni minden embert, függetlenül attól, milyen szörnyen biciklizik, nagyot köp vagy élesen rikácsol, hogy buta, gonosz vagy gyenge stb...
Most a reflexológiáról fogok olvasni, és gyenge vagyok én is, hisz nem jógázom, bár nagyon rám férne minden nap, és megnézhetem magam, mikor fogom gyakorolni a talp és kéz masszást... mert itt ülök, és ilyen hülye blogot írok, miközben, pl megint nem válaszoltam egy csomó emailre sem, és on an' on an' on

Jah, voltunk otthon, és ez volt az eddigi legjobb, mert nem szakadtunk 100felé, nem volt teljesítménykényszer, ami egy kicsit mégis csak furcsa, hiszen én teljesítmény kényszeres vagyok. Kölcsönkaptuk egy pár napra a "híres" Vanik Zoli faházát. ABükkben.. láttátok Lars Von Trier Antikrisztusát? Nah, velem hazautazásom előtt nézette meg egy őrült angol nő, majd egy héttel később egy faházban találtam magam Választottammal, kettesben az erdő neszei, állatai, sötétsége, zúgása és patak csobogása közt. Volt tetőtér is. Átkozott, beteg Trier. Az első éjszaka azt mondtam, h holnap csomagolok...végül is maradtunk, és túráztunk egy nagyon lazát, meg kisvasút és szalonnasütés, semmi jelentős. Én mindig vágyom rá, h távol, messze messze legyek a civilizációtól, de azt hiszem képtelen lettem volna rá akkor.

20 év után megkaptam életem 2. és 3. tömését is, plusz kis fogkő eltávolítás, bye-bye cigis és kávés múlt, idén lesz 3 éve!, bár rettegtem tőle, de meg se kottyant, egyébként is előre tervezés volt, és nem vészhelyzet, volt málnás érzéstelenítő, én bevittem Brekit a rendelőbe, és 30 helyett egy 20asból megúsztam-Bp., Ráday utca. Akinek kell egy jó fogorvos, írjon.

Hát így...

Március 15

wtf? Kossuth-díjat kapott Lovasi? mi van? igaz, h sok Kispál albumom volt "gyerekkoromban", de ezt komolyan kell venni? Kossuth-díj...? aha
mé'?

recovery position

egy sima csocsós estének indult, mégis egész szombaton aludtam, ez lett belőle. azért kicsit indokolatlan volt a kiütöttség, hiszen mindösszesen ennyi történt: péntek este ittam három stellát. EnnyI. előtte egy zubrovkát almalével, de kérem, az egészre volt 4-5 órám, mégis megártott. (végül is, ha belegondolok, ez mégiscsak sok, hiszen nem szoktam hozzá, max egy korsó vmit iszom, de mostanában inkább csak 1-2 zubrovkát, v egy pici vörösbort, ezeket is egy héten egyszer. ) mindegy, leléptünk a pubból-kitudjamikor-a lendülettel, h még megyünk vhova, találtunk egy zárt körű punk bulit-HAHA-majd Zsó és Ferencke hazagurultak, mi pedig le Bea munkahelyére, egy bárba. ott már csak colát ittam. én, meg a cola. hajnal 2kor. télleg megártott a sör. nah mindegy. harmat gyenge voltam szombaton, felkeltem enni vmit fél 10kor, jah, 2 narancsot, és ittam egy 1000 mg-os C-vitaminos pezsgő tablettát, mire is emlékeztet ez a habitus, nem tudom...-remegtem belül, majd gyorsan visszafeküdtem, nem voltam másnapos, csak zéró energián. aztán du Bence hozott nekem virslit fel ebéd körül, majd azután is aludtam egyet. talán csak mert nem vacsoráztam pénteken, és lemerült az elem..., de a sörben is van energia, nem-de? csomó kalória...nem értem, mindegy, nem szoktam, és ennyi.
mindenesetre jót csocsóztunk, még lehet, egyszer a biliárddal is megbarátkozom-Ferencke ma licitált is egy garlando asztalra az ebay-n, az uccsó másodpercben vitték el előle 80 akárhány fontért...kár. na, majd a legközelebbire...azt mondták, a Gábor szobájába tennénk, de azt nem akarom, h az ő energiája járja át az asztalt ....e! :) a nappalink elég nagy. nem komoly, csak szórakoztatom magam, tuti lesz, ha lesz-zéró szociális élet-már csocsózni sem kell elmenni. :D

ezek az angolok, azért tiszta hülyék, h ittasan milyen könnyen el kezdenek kakaskodni egymással. komolyan. a verekedős férfiak hülyék.
meg átmentem egy kicsit Kláriba péntökön, de csak mert leágiztak: ki látja, ahogy a patakban véres ruhám mosom?, mer' én nem, köszi.

hála Ambrusnak, ma már fel is vettem a kokárdám, uais ő emlékeztetett rá, hogy holnap március 15-e lesz. jó érzés volt kokárdában lenni. javasoltam délelőtt a többieknek, h forgó rendszerben adhatnánk kis ünnepséget egymásnak, pl 2 ember áll és verset szaval, játszunk Beethovent, aztán cserélünk, megkoszorúzhatnánk az udvari mókusunkat is...a napsütés és a kellemes szél is meglesz hozzá-nem nyertem túl sok figyelmet és elismerést e ragyogó ötletért. pedig egy monty phyton poénnak elment volna. talán.

tegnap este, miután már nem tudtam többet aludni, sajnos megnéztünk egy nagyon rossz angol filmet, Bencének persze tetszett aaaa "hangulata", fel is rántott, Nagyítás- ez a címe, vmikor a 70-80-as évekből, egy divatfotós a főszereplője, de nagyon rosszkor kapott el, mert konkrétan irritált. kicsit ilyen volt:

ssssssssssss-Berlin Calling

Márciusi morze

Fantasztikusan indult a reggel azzal, hogy sütött a nap, egészen 10 percig, amikor is a Clapham park előtt láttam egy nagyon csúnya balesetet: teherautó kontra személygépkocsi-az autó elejéből nem maradt semmi, a volánnál egy nő feküdt eszméletlenül, míg a teherautó sofőrje sokkos állapotban ült az útpadkán. A mentők nem értek még oda, úgyhogy percekkel azelőtt történhetett a baleset-itt nagyon gyorsan reagálnak a riasztásokra, de már sokan álltak körben, telefonálva, bámészkodva. Én eltorzult arccal továbbmentem-azt nyugtázva, hogy bizony értékelni és megköszönni kell minden napot, és mindenkink-mindenünk, ami van. Két hete egy motorost ütöttek el a Harrow road-on-arrafelé annyira hülyék az emberek, és nem tudnak vezetni-, az is szörnyű volt. Egy időben gondolkoztam azon-1 éve-, h elmegyek mentősnek tanulni- itt, mert éppen elég stresszes szakma, nekem való-de hamar rájöttem, h az első súlyos sérültnél kitaccsolnék.
Betértem a postára-ez egy elég fontos mozzanat volt ma, majd később visszatérek rá-de most nem. Hi-hi-reméljük a legjobbakat. Nagyon reméljük.

"szerelembe estem"

a héten hétfőn itt voltak 5 percre tőlünk a Bedford Houseban, de nem tudtuk megnézni őket, mert Bencének dolgoznia kellett 8ig.

Akkor dörögjön

Nem tudom másként mondani,

hogy mekkora szopó, h egész hétre heavy raint mond az előrejelzés! Neeeee! Elég volt, nem akarok szétázni se holnap, sem később. Eddig tudtam kezelni sminkkel, "csinosabb" bringás ruhákkal pl. szoknya -ha lehet ilyet mondani, és átöltözéssel a szitukat, h egy meetingre sisakkal az oldalamon érkezem, néha még mindig furán járva az spd-től, de csak mert kedvem volt hozzá. Jó, hogy nem leszek büdös egyhamar, megtanultam úgy öltözni, hogy csak 10 km után kezdjek el kimelegedni-de mindig több kiló van a hátamon, spenótsalátától a lakatokig-hiába, nem tudom/akarom a bringán szállítani őket, váltás nadrág/szoknya, vizsgáló kesztyű, pótzokni, mappák/iratok-nonszensz. Kurva eső, esne-állna el.

This is brilliant

The Hand in Hand

A legjobbat kihagytam múlt hétről: felfedeztük ezt a kocsmát, a házunktól 3 perc gurulásra, ahol van egy elég jó csocsó asztal! Nagyon szuper- az egyetemista évek nosztalgiája, a Nyugiban akkor még cigifüstben hangtan előadás helyett a meccsek.
A kocsma is helyes, tágas, nem is zsúfolt, van billiárd, darts-apropó, megnyertem pénteken életem első darts játékát a kezdők szerencséjével, de azt hiszem inkább maradok a focinál. És vb is lesz idén, teljes a "gyönyör". Esetleg a Széchényi tér fog hiányozni és a Jate klub és a kedves barátok, de új törzshelyre már szert tettünk.
Hihetetlen, hogy ma sütött a nap, és hogy holnap már nem fog.
Olyan szívesen leírnék egy csomó munkahelyi sztorit, kár, h bizalmas infók és még adatvédelmi törvényt is sértenék.

Bence-szülinapi torta

Ezen a napon mondtam fel a diétának előre megfontolt szándékkal, ugyanis nem akartam kihagyni az általam sütött túrókrém tortát és a tokajit sem, tudtam, h így lesz. Először a szülinapja után akartam kezdeni, de ahhoz türelmetlen voltam és izgatott, túl akartam esni az első tapasztalatokon.

Nos a torta nagyon finom lett, mindenkinek ízlett, és jól is nézett ki, csak ajánlani tudom a receptet, vhol el van mentve, a piskótalapot viszont még mindig , mint jól bevált módszert, Áron anyukájának receptje alapján sütöm: egyszerű, gyors, megbízható. "Szolídan", szűk körben ünnepeltünk múlt héten, szerda este, most szombaton viszont koncertre megyünk...

Téli biciklizés

Unom már. Mindig esik, fúj a szél-már annak örülök, ha csak kicsit esik, és a madarak énekelnek reggel, majd megyek át a Clapham parkon -itt jön a muris rész- ahol a libák, kacsák kicsit lassan reagálnak a közeledő kerékpárosra, ennél csak a galambok hülyébbek: néha tényleg azt hiszem, h elütök egyet.
Szóval nem olyan vicces így 35 km-eket tekerni munkába oda-vissza, egy bizi napon ez 40 fölé megy, ha több gondozási tervet veszek fel. Közelebbi helyet kell találnom. Tavasszal, nyáron élvezem, fitten tart, de most már inkább csak púp a hátamon.
Valahogy téli bringás cipőt sem sikerült venni, nem tudom, mért, így a fehér, montis Scottal és kamáslival vittem a telet, meg aztán pót zoknival, váltócipővel, váltó nacival az irodában. És esőnadrágot sem, a régim valahol Réka padlásán lehet, csak kabim van, gore.
És most is úgy esik....blaaaaeee
Azt azért nem értem, hogyan képesek az angolok itt mínusz 1fokban rövidnadrágban biciklizni, érted??? mezítelen lábakkal??? lesz nekik térdízületük 5 év múlva, v teljesen más a genetikájuk, v egyszerűen csak hozzászoktak? Vajon a New York-iak is így bicikliznek télen, ősszel?
Azt hiszem otthon, mínusz 12ben nem mennék ennyit, tuti nem, vmit kitalálnék. Pedig nem vagyok egy meleg éghajalt szerető sem, nem tudok pl napozni, sose tudtam, az átmeneti évszakok az enyéim, plusz még a hó, de ez az eső kikészít most már a biciklin. Valójában nagyon szeretem az esőt, azonban, pedig...
Tessék sütni, Nap! Azt hiszem kezdek "megőrülni"...:), igazából csak nem ér elég szellemi inger, az a baj.

A diéta

Ok, már nem tartom egy hete, csak két hétig csináltam, de azt szigorúan. Úgy döntöttem, előbb "diagnosztizáltatom" magam, vagyis csak teszteltetem candidával, és ha pozitív, akkor a sok már meglévő tudás birtokában, megcsinálom rendesen. A legnyomósabb és egyetlen ok, a bringázás volt-kicsit nehezemre esett napi 35 km-eket tekerni mindennemű azonnal felszívódó gyümölcscukor nélkül, esőben, szélben, fagyban, bár két hétig csináltam, azért elviselhető. Ugyanúgy nem eszek kenyeret, tésztát, krumplit, nincs kávé, fekete tea, ok: volt Bence-féle túrókrém, és méz!, csoki azóta egyszer, ma, húshagyó kedden pedig palacsinta. Irdatlan régen nem "ettem" fehér lisztet, már előtte se, nagyon fura volt az íze-a lányok lent a konyhában palacsintát sütnek, nagyon sokat- Bea ma "mutatja be" a barátját nekünk, vagy ...meghívta vacsira, nah, és hát az ánglusoknak ez a mai pancake day.
Amúgy valahol díjazom az itteni eü rendszert a mi régi atyáskodónkkal szemben: sokkal nagyobb önállóságra szoktat, én már rengeteget tudok a táplálkozásról, különféle ételekről, alapanyagokról (legszívesebben dietetikusnak tanulnék, lehet, h nem vetem el, csak igen magas a tandíj, de kémiából és bioszból mindig is nagyon jó voltam, néztük Zsóval a múltkor, mint lehetséges tovább tanulási irányt, ez az egy bizony közös bennünk, őt is érdekli.) Visszakanyarodva az eü-re, jobb, ha itt az ember vigyáz magára, mert amíg nem vérzik, addig nem vesznek komolyan. Kaptam egy időpontot múlt héten fül-orr-gégére (3 hónap kínlódás után, úgy érzem kellett): Április 7-re: HAHA. Tehát, taktikát váltok, kb így néz ki: az emberi test, az enyém itt konkrétan: csodálatos rendszer. Minden sejtem kommunikál egymással, és így én, idegrendszeri alapon üzeneteket tudok küldeni testem bármely részére, ahol hibát észlelek, és kellő koncentrálással, kellő idő alatt képes vagyok magamat meggyógyítani. Pusztán pozitív önszuggesztióval és elmélyüléssel-direkt nem használom a meditáció ill. agykontroll szót.
Egy kísérletben 20 eltört és begipszelt lábú gyermeknek azt mondták az orvosok, h látod ezt a gipszet? amikor ez lekerül rólad, a lábad újra jó lesz, sőt erősebb, mint a másik! ...és amikor levették a gipszet, kivétel nélkül mindegyik gyereknek a lába erősebb volt valamivel, mint a másik...
ugye volt már eltörve kezetek, lábatok? hát ez az... a gyerkőcök elhitték, h erősebb lesz a lábuk, és úgy is nézett ki...nem volt vékonyabb, mint kellett volna lennie...pusztán, mert elhitték...

nah, mindegy. itt nagyon esik most.

Sinusitis, home made humus, a virágaim

Lett uais pénteken nekem ez a sajgó torok, tüsszentés minden percben, levertség-végül is flu v nem flu-talán nem az, sok teával, C-vitaminnal, ma már elég jól vagyok, csak lett ez a homloküreg nyavalya, 2 napja sajog a fejem, szóval ma el kezdtem inhalálni kamillás sós forró vízzel-rem. nem túl későn, hamarabb kellett volna. Persze én abban a tudatban voltam, h az nekem nem jó, hát nem mindegy, csak ne kelljen se antibiotikum, se felszúrás-ajjjajjjjajjj, még a gondolatától is...
Diagnózis teljes hiányában, bár "alapos" gyanúval candida diétára fogtam magam csütörtökön: néhány nyomós ok: ekcéma a kézen (régen a vizsgáló kesztyűre gyanakodtam, de nem múlik el), corticosteroid és társaik belégzése kb már 27 éve asthma kezelés miatt, folyamatos tüsszögés, allergiás reakciók minden reggel, az olyanokat nem írom, hogy levertség és satöbbi, szénhidrát fogyasztása esetén kellemetlen bél reakciók, de egyébként kitörő "cukor" éhség. DE nőgyógyászati bajom nincsen, szerencsére, ez a nagyon közvetlen cucc nem él. Mindegy, mivel medical advise or support gyakorlatilag nulla a gp-től, én legalábbis az elmúlt 2 évben 2szer voltam náluk, de a sarki törökhöz is mehettem volna ennyi erővel, mondjuk az nem idegesít fel, ha ennyire dumm. Nem ecsetelem, h milyen nemzetiségűek voltak, szerintem számít...
A lényeg, eddig sok sok, rengeteg zöldséget és gyümölcsöt ettünk, a bibi az volt, h én fehérjét nem, csak szénhidrátot vittem be a szervezetbe, a diéta lényege pedig, h csak fehérjét-húst hússal, tojást (már majdnem vega voltam, mert undorodtam a hús gondolatától is, még Bencének is fanyalogva, de azért szorgalmasan készítettem a csirkét), bizonyos zöldségeket ehetek, rizst és zabot. HEHE.
Pascal mondta: "A halál a bélben lakozik."
Szóval, nincs kávé, tej, kenyér, sajt:(, krumpli, méz:(, gomba:(, tejföl, tejszín, müzli (semmi, amiben gluten-sikér- v bármiféle cukor lehet), péksüti, csoki, keksz, semmilyen gyümölcs-nah ez már kemény) egy kb fél évig. Állítólag csak 3 hétig kell nagyon szigorúan venni, utána lehet lazábban, de mindegy, maradjunk csak a kemény rezsimnél.
Lehet viszont enni mindent, ami zöld, lila: spenót, spárga, káposzta, retek, paradicsom, paprika, cukkini, padlizsán, mindenféle hagyma, brokkoli, stb, hal, csirke, marha, disznyó-stb, mindenféle magvak, kivéve földimogyoró meg még vmi.
Hát brokkolikrémlevest sűrűn eszünk, csak botmixerrel összezúzom, ma ugyanígy lesz zeller+póréhagyma krém leves, Bence örül, mert így sokszor van rizottó, csirkével, igazi testépítős kaja, nem mintha testet építene, sült hal, fasírt (sok hagymával meg tudom enni a marhahúst, és hogy így meg voltam fázva, még a csirkét is, nem éreztem az ízét), főzelékek, természetesen rántás nélkül, csak egy részét kikapom a főzeléknek, összeturmixolom, visszaöntöm, máris főzelék állagú. Eddig is minden extra szűz olívaolajjal csináltam, ez nem gond, jah, lecsózni is lehet és lencsézni és sárgaborsózni, stb, lila káposztázni. Nincs ecet, csak szűretlen almaecet, ami nagyon egészséges, külön jó a szervezetnek. Jah, meg grapefruitmag olaj, zöld alga és társaik. Először nagyon ijesztő volt, de már kezdem megszokni. Csak többet kell főzni és még többet olvasni. Pl vettem szója és rizstejet, de menő, a szóján nem lepődtem meg, szokásos vízíz pici "liszt"-tel a végén, de a rizs édes volt! Nagyon édes, hozzáadott cukor nélkül, 3szor megnéztem mielőtt megvettem volna, és mégis édes-konkrétan ezt nem értem, h miért lehet akkor inni, mondjuk én nem tettem, és nem is fogom a biztonság kedvéért egy darabig. Több zabot kell ennem, mint eddig, megint, mondjuk szójatejben fahéjjal nem olyan izgi, mintha még egy kis méz is lenne rajta, de mindegy.
Így jött el a napja ma a humusz készítésnek, természetesen nem konzervből, hanem 1 éjszakás csicseriborsó áztatással, 2 órás főzéssel, biztos ami biztos, és még a tahinit (szezámmag krém) is én csináltam, mindkettőből ipari mennyiséget mégsem lett "bolti" íze. Nem vagyok elégedett, de puffasztott rizs szelettel le fog csúszni.
3 napja napoztatom itt a tetőtérben a virágaimat, és a fokföldi ibolyám bimbózik, úgy örülök neki, a többiek is zöldellnek, virulnak, egyedül Ambrus növénye még mindig nem döntötte el, mit akar, és továbbra is sértődött-mondjuk merész volt megutaztatni British kézipoggyász terében, de "kötelező" volt.
Kb ennyi megyek vissza a tűzhelyhez főzni és inhalálni.

Január

Erőteljes vágyat érzek most már napok óta, h klasszikus -komoly?- zenét hallgassak, Chopin-t, Mozart-ot, Bach-ot... de még semmilyen lépést nem tettem az érdekében eddig, szörnyű, h sem a polcon, sem a gépen nincs semmi...
Plusz szeretnék végre egy 2010-es naptárt... eddig még csak a WHSig jutottam, de ott olyan gagyik vannak. Már sajnálom, h még decemberben nem vettem meg Waterloo-nál egyet egy indiai kisboltban, most olyan jó lenne. Így a régit használom, a 2010-es miniverziót a hátoldalán-kényelmetlen.
Eget rengető problémák...alig várom, h véget érjenek a helyettesítések munkafronton, hiába jobb anyagilag-végre hallani akarom a gondolataimat, megnyugodni, relaxálni kicsit, és új munkára is pályázom idén...vmikor...hehe
Amúgy eszünk sok cukkinit, padlizsánt, spenótot, Bencének meg készítek csirkét és halat, mert én majdnem vega vagyok már...szójatej meg ilyenek. És egy újabb életmódváltásra készülök, a szénhidrát mentesre és lúgosítóra, előbbit el sem tudom képzelni ...mindemellett fogalmam sincs mit történik most Haitin.
De szorgosan iszom a cickafarkfű, kamilla, diólevél teát, házit!, Bence anyukája két kezével szedte és szárította őket.
Továbbra is többet kellene foglalkozni a quantum fizikával, a fraktálokkal, a naprendszerrel, aztán 2012 után is lesz-e élet, vajon? Nem, nem láttam a filmet, és nem is érdekel. Nemsokára kiderül.
Meg kellene csinálni a pulcsis fotót Csubinak is, nincs elfelejtve, hallod?
Ma meg ebédre jött hozzám a Szilvi, örömteli bejelentés volt, h most itt van pár napot Londonban-az örök optimista, örök karrierista, mindig mosolygó, hangos nő :).
Bencével is jól megvagyunk-így, hogy alig találkozunk, ünnep, ha látjuk egymást- a háztartás terheit pedig mint jegyesek! már kezdjük egyenlő arányban megosztani, ami könnyebbség nekem, extra Kunst neki. Azért még így is éjjel kettőig hív elő filmet a fürdőszobában...amit külön becsülök benne. Puszi és forró ölelés haza!

Tudom, tartozom a szilveszteri poszttal,

de olyan rég volt már. Röviden: Ferencke kollégája a bringaboltból még az októberi házavatónkon kitalálta, hogy nálunk szilveszteri buli lesz, ő hozza a DJ pultját és zenélni fog. Így is történt. DJ Tommy Dangerous alapvetően minimál vonal, hozta a lemezeit, mi meg örültünk és táncoltunk, jobbára. Két srác mc-zett is olykor, de semmit nem értettem belőle, amúgy sem rajongok érte. Ha mindenképpen kell egy ember egy mikrofonnal egy pult mellé, akkor az legyen beatbox. Azért sajna sokan nem jöttek el, mert vagy dolgoztak, vagy főként otthon voltak, v éppen máshová mentek. Éjfél után azért volt egy csúcspoén, kopogtak megint, Zsófi ajtót nyitott én rögtön mellé pattantam "izgatottan", majd bejött kb 15-talán 20 is, saccolni sosem tudtam-angol fiú-lány, nagy mosolyok egymásnak, puszipuszi, boldog új évet...Majd odamegyek gyorsan Tomhoz, h figyelj már, ők a te haverjaid? Nem. Akkor a haverjaid haverjai? Nem. OK. Következő ember: Figyelj, Dom, ismered őket? Nem. Senkit? Senkit. HÁHÁ. Szal nem te hívtad őket... OK.
Szóval srácok, hogy kerültök ide? Ross-hoz jöttük...Aha, nagy nevetés, részemről legalábbis megvolt, mivel Ross biztos nincs közöttünk, sajnáljuk és viszlát.
Majd felszedelődzködtek és tovább álltak megkeresni Ross-t. :) Ez irtó vicces volt. Kicsit sajnáltam, hogy finoman kidobjuk őket. Pont mesélte kicsi Dom vkinek közülünk, hogy egy facebook-on"véletlenül" meghirdetett házibuliban hogyan verték szét a házat az idegenek.
A mi esetünkben nyilván csak bekopogtak, hallván a hangos és jó zenét, teljesen normális huszonévesek voltak, nekem még szimpik is, de hát ez nem jött be...
Majd reggelit készítettem az itt ragadtaknak, Tomnak és kicsi Domnak, és ettől mindig kikészülnek...hogy a magyarok milyen hihetetlen vendéglátók, h egy angol buliban sosincs ilyen, hogy még reggelit is kapsz. Merthogy egy angol buliba viszed a megvett piádat, megiszod és továbbállsz. Nálunk meg mindig lehet enni, inni...Ahogy Ferencke mondta: "szeretnek ide jönni, mert jól vannak tartva" v ilyesmi.
Azért Zsó világítós jégkockái sem voltak semmik, ha tudnék animációt készíteni a reakciómról, most gyors feltennék ide egyet.
ps: jah, az uccsó kép még a házavatóról való, és balra a kék csaj, aki a Smirnoff-os üveget szorongatja, az a húgocskám, Norci :D

Otthoni karácsony

Még a nyáron eldöntöttük, h a tavalyival ellentétben otthon ünnepelünk a szeretett családdal. Dec 21-29-re szólt a jegyünk, és az induláskor 3 órát késtünk, Heathrow-n szobrozva vártunk a Britishre, hogy kitalálják az időjárási viszonyok miatt, vajon akkor fel tudunk-e szállni, és hogy milyen géppel. Éjfél után meg is érkeztünk Ferihegyre, 9 helyett. De nem panaszkodom, csak így indult. Aztán le Szegedre, kedves barátlátogatás és babanézés, merthogy már abba a korba léptem én, mikor minden barátném szül...és meg kell hagyni, csinos lányok jönnek világra, a kis Nórival az élen. Könnyem is csordult, várhatóan.
És haza Szénára, család, szeretgetés, babanézés: az ikrek, unokaöccsök-Peti és Botond- újra szívükbe zártak a kezdeti bizalmatlanság után. Most először nem akartam visszajönni nagyon, maradni lett volna jó...még kicsit. Szentesti civakodás, kibékülés Nórival, az enyémmel, az izgulás, mindenki örül-e majd az ajándékoknak, vajon jól találtam-e el...Majd vissza Pestre, jegygyűrű elvesztési pánik 29-én, majd szilveszter napi megtalálása, fogorvos, legközelebb én is elmegyek most már 20 év után egy kontrollra, és tálán tömésre is, ki tudja. Finom házi koszt mindenütt, mézeskalács, magyar dió, paprika, pálpusztai, magyar táj magyar ecsettel..., és 30-40 Celsius fok hőmérséklet-különbség mínuszból pluszba. Őzek a réten, koszos Nyugati-pályaudvar, a kivilágított Pest-Buda látkép madártávlatból, felszálláskor.
Hát igen, utazunk, utazunk, innen haza, majd vissza londoni ottnonunkba...