hétfő, február 01, 2010

Sinusitis, home made humus, a virágaim

Lett uais pénteken nekem ez a sajgó torok, tüsszentés minden percben, levertség-végül is flu v nem flu-talán nem az, sok teával, C-vitaminnal, ma már elég jól vagyok, csak lett ez a homloküreg nyavalya, 2 napja sajog a fejem, szóval ma el kezdtem inhalálni kamillás sós forró vízzel-rem. nem túl későn, hamarabb kellett volna. Persze én abban a tudatban voltam, h az nekem nem jó, hát nem mindegy, csak ne kelljen se antibiotikum, se felszúrás-ajjjajjjjajjj, még a gondolatától is...
Diagnózis teljes hiányában, bár "alapos" gyanúval candida diétára fogtam magam csütörtökön: néhány nyomós ok: ekcéma a kézen (régen a vizsgáló kesztyűre gyanakodtam, de nem múlik el), corticosteroid és társaik belégzése kb már 27 éve asthma kezelés miatt, folyamatos tüsszögés, allergiás reakciók minden reggel, az olyanokat nem írom, hogy levertség és satöbbi, szénhidrát fogyasztása esetén kellemetlen bél reakciók, de egyébként kitörő "cukor" éhség. DE nőgyógyászati bajom nincsen, szerencsére, ez a nagyon közvetlen cucc nem él. Mindegy, mivel medical advise or support gyakorlatilag nulla a gp-től, én legalábbis az elmúlt 2 évben 2szer voltam náluk, de a sarki törökhöz is mehettem volna ennyi erővel, mondjuk az nem idegesít fel, ha ennyire dumm. Nem ecsetelem, h milyen nemzetiségűek voltak, szerintem számít...
A lényeg, eddig sok sok, rengeteg zöldséget és gyümölcsöt ettünk, a bibi az volt, h én fehérjét nem, csak szénhidrátot vittem be a szervezetbe, a diéta lényege pedig, h csak fehérjét-húst hússal, tojást (már majdnem vega voltam, mert undorodtam a hús gondolatától is, még Bencének is fanyalogva, de azért szorgalmasan készítettem a csirkét), bizonyos zöldségeket ehetek, rizst és zabot. HEHE.
Pascal mondta: "A halál a bélben lakozik."
Szóval, nincs kávé, tej, kenyér, sajt:(, krumpli, méz:(, gomba:(, tejföl, tejszín, müzli (semmi, amiben gluten-sikér- v bármiféle cukor lehet), péksüti, csoki, keksz, semmilyen gyümölcs-nah ez már kemény) egy kb fél évig. Állítólag csak 3 hétig kell nagyon szigorúan venni, utána lehet lazábban, de mindegy, maradjunk csak a kemény rezsimnél.
Lehet viszont enni mindent, ami zöld, lila: spenót, spárga, káposzta, retek, paradicsom, paprika, cukkini, padlizsán, mindenféle hagyma, brokkoli, stb, hal, csirke, marha, disznyó-stb, mindenféle magvak, kivéve földimogyoró meg még vmi.
Hát brokkolikrémlevest sűrűn eszünk, csak botmixerrel összezúzom, ma ugyanígy lesz zeller+póréhagyma krém leves, Bence örül, mert így sokszor van rizottó, csirkével, igazi testépítős kaja, nem mintha testet építene, sült hal, fasírt (sok hagymával meg tudom enni a marhahúst, és hogy így meg voltam fázva, még a csirkét is, nem éreztem az ízét), főzelékek, természetesen rántás nélkül, csak egy részét kikapom a főzeléknek, összeturmixolom, visszaöntöm, máris főzelék állagú. Eddig is minden extra szűz olívaolajjal csináltam, ez nem gond, jah, lecsózni is lehet és lencsézni és sárgaborsózni, stb, lila káposztázni. Nincs ecet, csak szűretlen almaecet, ami nagyon egészséges, külön jó a szervezetnek. Jah, meg grapefruitmag olaj, zöld alga és társaik. Először nagyon ijesztő volt, de már kezdem megszokni. Csak többet kell főzni és még többet olvasni. Pl vettem szója és rizstejet, de menő, a szóján nem lepődtem meg, szokásos vízíz pici "liszt"-tel a végén, de a rizs édes volt! Nagyon édes, hozzáadott cukor nélkül, 3szor megnéztem mielőtt megvettem volna, és mégis édes-konkrétan ezt nem értem, h miért lehet akkor inni, mondjuk én nem tettem, és nem is fogom a biztonság kedvéért egy darabig. Több zabot kell ennem, mint eddig, megint, mondjuk szójatejben fahéjjal nem olyan izgi, mintha még egy kis méz is lenne rajta, de mindegy.
Így jött el a napja ma a humusz készítésnek, természetesen nem konzervből, hanem 1 éjszakás csicseriborsó áztatással, 2 órás főzéssel, biztos ami biztos, és még a tahinit (szezámmag krém) is én csináltam, mindkettőből ipari mennyiséget mégsem lett "bolti" íze. Nem vagyok elégedett, de puffasztott rizs szelettel le fog csúszni.
3 napja napoztatom itt a tetőtérben a virágaimat, és a fokföldi ibolyám bimbózik, úgy örülök neki, a többiek is zöldellnek, virulnak, egyedül Ambrus növénye még mindig nem döntötte el, mit akar, és továbbra is sértődött-mondjuk merész volt megutaztatni British kézipoggyász terében, de "kötelező" volt.
Kb ennyi megyek vissza a tűzhelyhez főzni és inhalálni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése