szerda, június 23, 2010

unalmas zene



ami nem az, csak a Bence beszólt, h milyen uncsi címeket adok itt, úgyhogy lecseréltem a bejegyzés címet még unalmasabbra. nemkéne!
nah, ezen a zenén olyan jót nevettem, egyszer-kétszer megéri meghallgatni. életrajzi jelentősége csupán annyi számomra, amit gyakran szajkózok, h mennyire semmiről képesek az emberek beszélni- már-már majdnem szórakoztat az irodán, nem bosszant, v ilyesmi, megszoktam, de nem szerettem bele, és kiváltképp nem tudok vele azonosulni... és a végén még hím soviniszta leszek és megutálom a nőket...á, dehogyis...

a London to Brighton-ról pedig majd később írok, de jó volt, az egész ház letekert szépen a tengerpartra múlt vasárnap

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése