I love Brixton

Legurultunk ma a Streatham Hillről, ahol lakunk, Brixtonba, ami 5 perc, kvázi mi pont ott lakunk, ahol Brixton véget ér, délen. Bejött a piac, meg a jamaica-i reggae feeling. Én parókát akarok venni ott, méghozzá a klasszik Uma Thurman style-t a Pulp Fictionből, csak az a bibi, hogy túl fehér hozzá a bőröm, meg öregít is, vagy vmi nem oké vele, úgyhogy próbáltam más fajtákat, de még nincs meg az igazi.
Van egy hangulata, Electric Lane, meg Electric Mansion- ez a piac utcája, elég jó, meg az épületek, zugok, tornyok, majd lefotózom. Azon még mindig meglepődöm, h ugyanaz a 200 gr-os zöldbab tud lenni 1.95 a Sainsbury'sben, a piacon pedig 50p...de eddig a csúcs 10 hatalmas és finom grapefruit volt 1 fontért a Turnpike Lane-en...udvariasan meg is kérdeztem, hogy vajon mérgezett, azért ennyi? (Mellékinfo: a grapefruit amellet, hogy irtó egészséges, kifejezetten ellenjavallt rákosoknak és a klimaxba lépő nőknek, onkológustól tudom, cikk is van róla a neten, rá lehet keresni, pont). Szóval nem maradtam jó kis piac nélkül itt sem, és a brixtoni akár megfelel vagy kicsit jobb, mint a Church street-i piac a St John's Wood-on, még nem döntöttem el.
Meg találtunk egy frankó cipőárust, nyilván nem ilyen gagyi kínai minőség, tök jó bőrcipők, nyersgumi talppal, jó fazonnal. Könyvesbolt nincs még vagy antikvárium, de majd lesz az is, gondolom. Már 11 óra, és végetért a péntek 13, amit szeretek, de nem volt semmi extra, Bence csináltatott fotót a home officehoz végre!, este meg főztem egy zöldbablevest. Most meg olvasgatok, némi Monty Phytont nézek, amíg őlordsága sötétkamrát készít a wc-ből, hogy filmet tudjon előhívi...én meg majd leskelődöm, hogy melyik folyadékot hogyan kell bekeverni...piszmogok majd neki egy kicsit.